Olyan világban élünk most, mikor a közösségi formák alkalmazói nagyon komoly kihívásokkal néznek szembe. Mint gyerekeknek és fiataloknak játszó - a részvételiségre építő - színház, dupla szorításban vagyunk. Jelenleg a tartalékainkat éljük fel és fogalmunk sincs arról, mi jön, mikor tudunk újra dolgozni. 

Ami változott: a tervezhetőség mértéke, a bizonytalanság foka, az anyagi lehetőségeink.

Ami változatlan: a szaktudásunk, a kíváncsiságunk, a kreativitásunk és az elkötelezettségünk.

Tény, hogy nem tudjuk ezt a mostani helyzetet akaratunk szerint uralni, de nem akarunk feleslegessé válni, hisszük, hogy szükség van / lesz még ránk, hisszük, hogy az átalakuló, sokszínű kulturális közegnek mi is fontos része lehetünk. 

Talán túl optimisták vagyunk, de arra készülünk, hogy ősszel visszatérhetünk az iskolákba és az iskolások visszatérhetnek hozzánk. Úgy véljük, hogy a járvány nem csak egészségügyi és gazdasági nehézségeket hozott magával, hanem átformálta az ember emberhez való viszonyát is. Meg kell tanulnunk újra közösségben működni, gondolkodni, cselekedni. Mi segíthetünk ennek az útnak a megtalálásában, érdemben hozzá tudunk járulni a közösségek újjáépítéséhez.

Kérjük, támogasd, hogy ősszel újra játszhassuk előadásainkat és hogy új színházi projekteket indíthassunk!

KÁVA. Színház. Közösség.