Mariann 32 éves, családos fiatalasszony. Három fiát (6, 8 és 10 évesek) férjével, Jánossal nevelik közösen. Mariann és János 15 éve házasok. Az ötfős család június óta egy budapesti családok átmeneti otthonában él. Tovább szeretnének lépni, de ehhez Mariannak is szakmát kell tanulnia és munkába kell állnia. A kézápoló és műkörömépítő tanfolyam elvégzéséhez támogatásra van szüksége.

Mindkét szülő vidéki, sokgyerekes családban nőtt fel. A 8. osztály elvégzése után mindketten gyorsan munkába álltak. János későbbi pályáján ez kevésbé jelentett gondot, nagykorúsága óta így is folyamatosan dolgozik; volt már konyhai kisegítő, gyorséttermi eladó, gyári munkás, kőműves mellett segédmunkás, közel egy éve pedig, pizzaszakácsként dolgozik egy pesti étteremben.

Mariann a gyerekek születése előtt takarító, majd konyhai kisegítő volt, legutóbb, mikor a legkisebb fiúk is bölcsődébe kezdett járni, egy cukrászdában vállalt munkát. Jelenleg főállású anyaként van otthon.

A családnak sajátjogú lakhatása sosem volt. Sokáig egy tolnai kisvárosban béreltek házat, majd két éve a jobb munkalehetőségek reményében Budapestre költöztek. Itt albérletek után Mariann szüleihez, majd a családok átmeneti otthonába költöztek.

Egy ilyen otthonban legfeljebb másfél évig élhetnek a családok. Ezalatt az idő alatt kell annyira megerősödniük, hogy elbírják egy albérlet belépési költségeit, amely az első havi lakbérrel és a kaucióval együtt legalább 150-200 ezer Ft-ot jelent. Azok a családok, akiknek nem sikerül mindezt előteremtenie, legtöbbször egy hasonló intézményben folytatják a pályafutásukat. Az átmeneti otthonok körében végzett országos felmérés szerint az intézményről-intézményre vándorló családok aránya 35-40%-ra tehető az ellátórendszeren belül. Ördögi kör: nem egyszer 3-4 intézményt is végigjár egy család, amire eljut egy albérlet viszonylagos biztonságáig, vagy pedig szociális bérlakáshoz jut, melynek felújítási önköltsége még nagyobb saját forrást igényel.  Mindebből kitörni egy bérre támaszkodva nagyon nehéz: a kétkeresős családok előnye kézzel fogható a továbblépés sikerét nézve.

Mariann nagyon szeretne dolgozni, de pontosan tudja, hogy piacképes végzettség nélkül kevés az esélye. János unokahúga műkörömépítőként dolgozik, őt látva kapott kedvet Mariann a manikűrös-műkörmös szakmához. Mariann nem csak jó kézügyessége miatt érzi azt, hogy jól illene hozzá ez a munka, hanem férje unokatestvérére is számíthat, aki szívesen segít neki a saját ügyfélkör kiépítésében.

A képzés teljes költése 184.000 Ft, ebből 34.000.-ot, a vizsgadíjat Mariannék önrészként vállattak, így jelenleg 150.000.-Ft-ot, és a NIOK Alapítvány adjukossze.hu oldal működtetésére fordított 7%-os díját tervezzük összegyűjteni.

94.000 Ft a kézápoló és műkörömépítő tanfolyam díja

56 000 Ft a tanulócsomag

Hírek / beszámolók

2015-04-07
Beszámoló

Beszámoló - Mariann

Kedves Adományozóink!

Mariann részére a www.adjukossze.hu oldalon összesen 161 300 forint gyűlt össze. Mariann célja az volt, hogy elvégezzen egy kézápoló és műkörömépítő tanfolyamot, és munkába állva önálló jövedelemre tegyen szert.

A 3 gyermekes anyuka lelkesen és előrelátóan készült a tanfolyamkezdésre, ami június elején lett volna, de sajnos a kiválasztott képzés elegendő jelentkező hiányában nem indult el. Nyáron a  délelőtti órákban takarítói állást vállalt, hogy ezzel is közelebb kerüljön tervei megvalósításához. Végül szeptemberben tudta elkezdeni a kézápoló és műkörömépítő tanfolyamot, miután sikerült olyan képző intézményt találnia, ahol a tanulás mellett a délelőtti órákban takarítói munkáját is tudta végezni. Közben nagy öröm érte a családot, ugyanis sikeresen pályáztak egy önkormányzati lakás bérleti jogára, így a család lakhatási helyzete végre stabilizálódott. Az önálló lakhatás ugyanakkor a korábbinál nagyobb anyagi terhet is rótt a családra, ezért Mariann azonnal élt a lehetőséggel, amikor munkahelyén végre teljes munkaidejű állást ajánlottak részére. A főállás hátránya, hogy a munka és 3 gyermeke ellátása mellett nem tudta megoldani a tanfolyamra járást, így a tanfolyamot meg kellett szakítania.

A tanulást a munka és a 3 gyermek ellátása mellett tehát nem folytatta, az intézményből való kiköltözést követően szociális munkásával is megszakadt kapcsolata. Hosszas egyeztető folyamat indult Mariannal, de nem talált olyan tanfolyamot vagy munkaeszközt, mely megváltozott élethelyzetében segítséget jelentett volna számára, így lemondott pályázati programjának megvalósításáról és az összegyűjtött támogatási összegről. Mivel Mariann önszántából állt el a tanfolyam folytatásától, az első tanfolyami részletre felvett 50.000.-Ft-ot külön megállapodás szerint, két részletben visszafizette az alapítványnak.

Mariann programját nem tekintjük kudarcnak: egyrészt előre nem látható, de mindenképpen előremutató fejlemény a család életében az önálló lakhatásba költözés, ami miatt jelenleg az anyagi stabilitás a legfontosabb cél Mariann életében, és érthető okokból háttérbe szorítja a tanulást. Másrészt, a program megszakadása ellenére is sikerült Mariannal kapcsolatban maradnunk, és elérni azt, hogy vállalja döntése anyagi következményeit, azaz fizesse vissza a támogatást. Alapítványunk értékrendjének egyik alappillére, hogy támogatottjainkat egyenrangú partnernek tekintjük a segítő viszonyban, mivel úgy gondoljuk, hogy ez a partneri viszony fontos lépés az igazi, intézményektől független, önálló élet felé.

A Mariannak juttatott adományokat a közeljövőben más hajléktalan pályázati nyertesünk programjának megvalósítására és szociális munkásának díjazására fogjuk fordítani.