Öt tanárt igazságtalanul bocsátottak el a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumtól, mert bátran kiálltak a pedagógusok és az oktatás ügye mellett. A Magyar Helsinki Bizottság ingyenes jogi segítségével mind az öten bírósághoz fordultak az igazukért. A példátlannak számító munkaügyi perben azonban előfordulhat, hogy nem tudnak nyerni hazai bíróság előtt. Így pervesztés esetén majd nekik kell megfizetni az ellenérdekű fél, a tankerületi központ ügyvédi díját. Ez összesen akár a 2 000 000 Ft-ot is elérheti. Most erre a költségre gyűjtünk.

Te is támogasd adományoddal a jogi küzdelmüket!

Adományod lehetővé teszi, hogy ne az elbocsátott, kiskeresetű, jogos járandóságaiktól megfosztott tanároknak kelljen majd az állam megbízottjainak fizetni. Ahogyan azt is segíted, hogy az igazukat kereső pedagógusok minden hazai jogi fórumon megpróbálhassák sikerre venni ügyüket: tudjanak majd fellebbezni is.

A kétmilliós összeg becslés, és csak annyit fogunk belőle felhasználni, amennyit a bíróság költségként megállapít. A fennmaradó összeget átutaljuk a Tanítanék Mozgalom sztrájkalapjának.

Ha pedig tanáraink megnyerik a pert, a teljes összeget a Tanítanék Mozgalomnak ajánljuk fel.

Előzmények:

Molnár Barbara, Ocskó Emese, Palya Tamás, Sallai Katalin és Törley Katalin pertársaságot alakítva együttesen fordultak bírósághoz. Ez a pereskedés példátlan a hazai munkaügyi perek történetében.

Mindannyian a terézvárosi Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárai voltak egészen rendkívüli felmondással történt elbocsátásukig. Munkájuk közmegbecsülésnek örvendett, kollégáik és diákjaik kedvelték őket. Összesen 127 éven át tanítottak gimnazista gyerekeket franciára, magyarra, kémiára, matematikára és testnevelésre. Ezalatt egyetlen fegyelmi ügyük nem volt, munkáltatói intézkedés soha nem történt ellenük.

Szeptember végén és október elején azonban Marosi Beatrix, a Belső-Pesti Tankerületi Központ szakmai vezetője rendkívüli felmentéssel megszüntette közalkalmazotti jogviszonyukat. Nem taníthattak többet a Kölcseyben. A tankerület mindezt azzal indokolta, hogy szeptemberben négyszer is „jogellenes munkabeszüntetésen vettek részt”, és mindez „jelentős mértékű kötelezettségszegésnek” minősült. Emellett a munkavégzés megtagadása Marosi szerint a tanulók érdekeit és jogait veszélyeztette.

A tanároknak számos alapjogi és munkajogi érvük van arra, miért volt jogellenes az elbocsátásuk, méghozzá azonnali elbocsátásuk, ami miatt például akár 38 évnyi tisztességben ledolgozott munka után sem járt egyetlen forint végkielégítés sem.

A legfontosabb, hogy a felperes tanárok álláspontja szerint a tankerület megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amikor véleményük munkabeszüntetéssel történt kifejezése miatt aránytalanul súlyosan szankcionálta őket, és azonnali elbocsátásuk mellett döntött. A közoktatás rohamosan romló állapota és a sztrájkjog de facto elvétele a pedagógusoktól – ezek azok, amelyek arra ösztökélték őket, hogy akár a bérmegvonást is vállalva munkamegtagadással fejezzék ki véleményüket.

A véleménynyilvánítás az Alaptörvény által is védett alapjog, amelynek korlátozása csak indokolt esetben és arányosan képzelhető el más alapjogok védelmében. Itt erről nem volt szó.

A kölcseys tanárok kirúgásának valójában egyetlen célja volt, hogy a tanárok véleménynyilvánítását és a további pedagógustiltakozásokat elfojtsa.

Támogasd a kölcseysek csillagos ötösét!