Az Integrált Játékpedagógiai Alapítvány kiemelkedően közhasznú szervezet 2004 év óta feladatának, céljának tűzte ki, hogy minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy ugyanolyan elbánásban részesüljön, mint hasonló ép társai. Célirányosabban és tudatosabban kell azok felé a gyerekek felé fordulni, akiknek különleges bánásmódra van szükségük, hogy minél eredményesebben lehessen őket fejleszteni. Fontos, hogy megtanítsuk nekik, hogyan tudnak egy-egy közösségbe beilleszkedni. Itt jelenik meg az integráció lehetősége, mint erre a célra a legmegfelelőbb eljárás. Nagyon fontos, hogy hasonló korú gyerekekkel nevelődjenek együtt, hogy olyan mintákat ismerjenek meg, amit a szegregáció (elkülönítés) nem biztosít. Az Integrált Játékpedagógiai Alapítvány hit vallása, hogy megtalálja az utat, amely a felnőtt társadalmat rá tudja venni arra, hogy nyitottabbá váljon a „másság” elfogadására. Hiszen ha befogadjuk és segítjük a „másokat”, ők csodákra képesek az élet minden területén. Segítség ezen a téren is az integrált fejlesztés, nevelés megvalósítása, hiszen ez a gondolat összefügg a fogyatékosság fogalmával kapcsolatos előítéletek felszámolásával. Az „ép” emberek közössége akkor fogja elfogadni a sérülteket, ha már gyermekkoruktól kezdve együtt nevelkednek velük, így ténylegesen megismerik egymást. Alapítványunk az integrált nevelés egy eddigi hazai viszonylatban nem kitaposott ösvényt nyit meg a sajátos nevelési igényű gyermekek előtt, valamint új lehetőséget kínál a „normál” pedagógiai és a gyógypedagógiai szoros együttműködésére. Az integráció gyakorlata két résztvevőt igényel: a beilleszkedni akaró egyiket és az őt befogadó másikat. A beilleszkedés – beillesztés nemcsak cél, hanem eszköz is, hiszen a sikeres óvodai-iskolai együttnevelés biztosítja a legjobban a későbbi zökkenőmentes beilleszkedést nemcsak a gyermekre, hanem a társadalomra gyakorolt hatása révén. Az Integrált Játékpedagógiai Alapítvány fenntartásában működő Belvárosi Játékóvoda négy vegyes életkorú csoportjában integrált óvodai nevelés folyik az óvoda helyi nevelési programja alapján. A törvény szerint biztosítja a fogyatékos gyermekek sajátos neveléséhez, oktatásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Az együttnevelést felvállaló óvodánkban dolgozó pedagógusok évről évre egyre több integrált nevelésre vágyó szülővel és gyermekkel találkozik. A nevelőtestületünk célja, hogy minél több segítséget tudjanak adni az ilyen problémákkal küzdő családoknak és gyermekeiknek. Befolyásolja nevelőmunkánk során alkalmazott módszereinket az a körülmény, hogy sajátos nevelési igényű gyermekeket (autista, megkésett beszédfejlődésű, enyhe értelmi) együtt nevelünk egészséges társaikkal (csoportonként 2-3 gyermeket integrálunk) az óvodapedagógusok, szakemberek, szülők szoros együttműködésével egy humánusabb intézménytípus megteremtése érdekében. Az integráció biztosításával a korai társadalmi esélyegyenlőség eszméjének megvalósulását tartjuk szem előtt. Fontos és kiemelt feladat az óvodába felvett SNI gyerekek nevelése. Elősegítjük a gyermekek előítéletektől mentes, nyitott, társaikat, a másságot elfogadó és toleráló attitűdjének kifejlődését, az empátia és az altruista magatartásformák kibontakozását. Egyénre szabott nevelési és fejlesztési terveink kidolgozásához játéktevékenység közben szerzett megfigyeléseinket, tapasztalatainkat alapvetőnek tekintjük. Az együttjátszás lehetőségeit is kihasználva végezzük csoporton belüli differenciált fejlesztést. Gyógypedagógiai, terápiás valamint logopédiai egyéni és mikro-csoportos fejlesztő foglalkozásainkon is a játékpedagógia alkalmazásával történik a fejlesztés. A szakemberek közti együttműködés, munkamegosztás megtervezése esetmegbeszéléseinken történik, hetente egy alkalommal. A sajátos nevelési igényű gyermekek nehézségeinek korai felismerésében, illetve megsegítésükben is elsődleges eszköznek a játékot tekintjük. A sajátos nevelési igényű gyermekek játékának kibontakoztatását a csoporton belüli differenciált nevelőmunka kiemelt feladatának tekintjük. A Belvárosi Játékóvoda nem csak a pedagógusok nevelése, munkája által biztosítja napközben a gyermekek ellátását, hanem olyan speciális programokat is kínál szakmai repertoárjában, amelyek további támogatást nyújtanak az iskoláskor előtti gyermekek korai fejlődésének elősegítésére és szükség szerinti egyéni vagy kiscsoportos fejlesztésére. Fontos feladatának tartja, hogy a szülőknek támogatást, tájékoztatást és eligazodást nyújtson ebben az érzékeny, fogékony időszakban, illetve a szülőkkel való együttműködésben a lehetőségek figyelembevételével, hogy minél jobban előmozdíthassuk gyermekeik harmonikus, egészséges testi-lelki fejlődését, személyiségük kibontakoztatását, alapképességeik megszilárdítása. A 2011-es évben az óvoda nevelő testülete ezeket figyelembe véve dolgozta ki a „Jó kezdet” programját, amit az Integrált Játékpedagógiai Alapítvány támogat szakmai tréningekkel, továbbképzésekkel. A „Jó kezdet” program esélyt ad, hogy gyermekeink egészségesebbé és sikeresebbé váljanak az iskolában és az életben. Biztosan sokan elgondolkodtunk már azon, hogy mit tud biztosítani a gyermekek számára és hogyan tud segíteni szakértő módon egy jól működő óvoda. Számunkra a legfontosabb, hogy a kisgyermek hogyan éli meg a mindennapjait. Célunk, az hogy kiegyensúlyozott, életre való emberekké váljanak ebben a felgyorsult világban. A Belvárosi Játékóvoda nem csak a pedagógusok munkája és nevelése által biztosítja a gyermekek ellátását, hanem olyan speciális programokat is kínál szakmai repertoárjában, amelyek még több támogatást nyújtanak ebben a nagyon fontos életszakaszban. Olyan nyugodt, kellemes környezetet kell számukra biztosítani, ahol személyiségük zavartalanul kiteljesedhet, illetve olyan tulajdonságokat halmozhatnak fel, amelyek alkalmazkodóvá, toleránssá teszi őket másik iránt. A gyermeknevelés egyik varázsszava a MOZGÁS. Az óvodánkban az integráció alap pillérjeként próbáljuk biztosítani minden tevékenység közben. Létünk legfejlesztőbb tevékenysége. A mozgás lehetőségének biztosítása mindenki felelőssége. A családé, az óvodáé egyaránt. Mozgás nélkül nem lehet teljes minőségi életet élni egyik életkori szakaszban sem. Óvodánkban tudatosan, minden nap figyelünk arra, hogy a lehető legtöbb mozgásos inger érje. Folyamatosan bővítjük csoportszobáink fejlesztő, mozgásos kincsestárát. A gyermekek legfejlesztőbb és alaptevékenysége a játék és a mozgás, bár ebben a rohanó világban sajnos hajlamosak vagyunk ezeknek a fontosságáról megfeledkezni. Ez az egyik oka annak, hogy a sajátos nevelési igényű és ép gyerekek egyaránt imádnak futni, ugrálni, játszóterezni. A mozgás illetve a különböző mozgásos feladatok, helyzetek hatással vannak a központi idegrendszerre és a tanulási képességekre. Az előbbiek miatt ezért tűztük ki célul a mozgást nagyobb óraszámban, magasabb színvonalon integráljuk a mindennapi nevelői munkánkba. Új programunkkal szeretnénk – folyamatos és alapos felkészítő munka – sikeres, egészséges és boldog iskolai életre felkészíteni, illetve életrevaló, embernek megmaradó felnőttet nevelni. A mozgás segítség az óvónőknek és támasz a gyerekeknek, mely jól integrálható az óvoda helyi nevelési programjába, a játékos nevelésbe. A mozgás, hatással van a fizikai képességekre (a testtartásra, stb.), a kognitív képességekre (az iskola érettségre, stb.) és a viselkedésre (az önbizalomra, énképre-testképre, stb.). Most azok soroljuk fel, melyek mozgáshoz kapcsolható és a mozgás által fejleszthető területek:  Jó pszichés állapot, szociális és mentális érettség. A szociális érettség: önkiszolgálás (öltözködés, étkezés, mosdózás stb.), társas érintkezés, a társakhoz való viszonyulás szabályainak elsajátítása. (tolerancia, kudarctűrés, segítségkérés illetve nyújtás). Az óvodai testnevelési foglalkozások kiválóan alkalmasak a viselkedési normák, szabályok megtanítására, megtanulására. A mozgásos tevékenységek során fejlődik az alkalmazkodóképesség, akarati törekvések késleltetése, kitűnik a versenyszellem, fejlődik a kitartás, akaraterő. Azok a gyerekek, akik a szociális érettség területén nehézségeik vannak, gyakran önbizalomhiányban szenvednek, az iskolában alul fognak teljesíteni. A kisgyermekek valójában szeretik a szabályokat, azok által pontosan tudják, hogy mit várunk el tőlük, könnyebben boldogulnak a mindennapi életben. A kialakított szabályok következetesek legyenek, az utasítások pedig könnyen érthetőek.  A tanuláshoz megfelelő értelmi képesség, gondolkodásbeli fejlettség szükséges. Ezzel szorosan összefügg a feladattudat és az emlékezet korosztálynak megfelelő fejlettsége. problémamegoldás az önálló tanulás legmagasabb szintje. A játékok, mozgásos tevékenységek során problémás helyzetekkel találják szembe magukat, melyeket spontán, a már megszerezett tapasztalataik segítségével egyedül, nem felnőttek utasítására oldják meg. Például: A testnevelési tevékenységek során már ismert elemekből építünk akadálypályákat, a gyerekek az eddig megszerzett tapasztalataik szerint végzik el a feladatokat, az óvodapedagógus nem ad utasításokat.  Iskola előtt a gyerekeknek ki kell alakulnia a testsémának. A jó téri tájékozódás, a keresztcsatornák együttműködése és a szándékos figyelem segíti az írás, olvasás, számolás tanulását. Azoknak a gyerekeknek, akik a térben jól tudnak tájékozódni, könnyebb lesz a betűk, számok felismerése, írása is. Az éretlen finommotorika oka lehet majd a nem megfelelő írásképnek (túl nagy vagy túl kicsi betűméret, gond a sortávolság megtartásában, nem megfelelő írásnyomaték). Azok a gyerekek, akik keverik a bal és jobb irányt, nagyobb lesz az esélyük, hogy a betűket is helytelenül fogják leírni. A téri emlékezet fejletlensége megnehezíti a szövegértelmezést, később fogalmazási nehézségek. Nagyon fontos a kézi izmainknak a fejlesztése. Ehhez jelentős mértékben nyújt segítsége a sok vágás, tépés, ragasztás, színezés, rajzolás, festés, gyurmázás. A grafomotorosan fejletlen gyerekeknél ezek a tevékenységek a „nem szeretem” tevékenységek közé tartoznak. A kialakulatlan laterális dominancia (jobb-bal dominancia), együtt járhat a téri orientáció, téri tájékozódás zavarával. Ebből olvasási nehézségek adódhatnak.  A nagymozgásoknak (futás, járás, ugrás) összerendezettnek, harmonikusnak kell lenniük. A mozgások végrehajtásánál fontos szerepe van az egyensúlyérzék fejlettségének.  Megfelelő finommozgás, amely az iskolai munkavégzés alapja (író- rajzoló tevékenység egyik meghatározója). A kéz bonyolultabb finommozgásai nem veleszületettek, hanem tanultak, tehát fejleszthetőek (vágás, ragasztás, gyurmázás, rajzolás, festés stb.). Engedjük, ösztönözzük őket az alkotásra! A gyermekeket életkori sajátosságuk és fejlődési szintjük figyelembevételének megfelelően összeállított egyéni, mikro csoportos, csoportosformában fejlesztjük. Előzetes felmérés alapján és a többi szakember (pszichológus, logopédus, fejlesztőpedagógusok, gyógytornász) bevonásával végezzük a tudatosan felépített foglalkozásokat. Az óvodapedagógusok ezzel az együttműködéssel hatékonyabb, komplexebb támogatást tudnak nyújtani az óvodánkba járó gyermekeknek. Ezáltal időben felismerik és megelőzik a tanulási-, figyelem- és magatartási zavarokat, fejlesztik a tanulási képességeket, társas beilleszkedés megkönnyítése és kezelik a már kialakult problémákat, sérüléseket. Tehát a Belvárosi Játékóvoda „Új lépés” programja során két területre összpontosít. Az egyik a prevenció (megelőzés), a másik a felzárkózatás és integráció, melyeket a mindennapi mozgásos, játékos és fejlesztő tevékenységek tartásával támogatunk. Az Integrált Játékpedagógiai Alapítvány 2004 év óta az integráció tudatos képviselője a kisgyermekkorban, amit mint szakmailag és tárgyi feltételekkel biztosít. Továbbá célja olyan gyermekek befogadása, akikről már más intézmények lemondtak és az alapítványunk biztosít számunkra feledhetetlen óvodai életet és esélyt ad az elfogadásra továbbá fontos feladata a szülők erkölcsi megsegítése.

Adószám:
18117060-1-41