A BIT Egyesület 1989-es létrehozása óta vesz részt – elsősorban az Észak-alföldi Régióban – a társadalom életminőségének javításában. Profilbővítés miatt 2005-ben újraalakult. Fő profilunk 1989-2005 között a keresztény értékrend és életforma átadása és tanítása (oktatási, nevelési és kulturális tevékenység) volt, továbbá szociális tevékenységet végeztünk lelki tanácsadás keretében a házasság, gyermeknevelés, családi élet és beilleszkedés kérdéseiben. Az e téren szerzett tapasztalatok alapján és a közben bővülő munkatársi kör szakmai tudása mentén a tevékenységek és célok kibővültek: a hátrányos helyzetű csoportok támogatása és társadalmi integrációjuk segítése kiemelt szerephez jutott a szervezet tevékenységében. 2011 decemberétől kiemelkedően közhasznú szervezetként működik. Célunk a megalakulás óta, hogy a rászoruló emberek számára szociális, lelki, közösségi támogatás formájában segítséget nyújtsunk, változatos tevékenységeinket a keresztény értékrend alapján végezzük, és ezt közvetítsük célcsoportjaink, együttműködő partnereink, valamint a társadalom felé. Kiemelt célcsoportként kezeljük a gyermek- és fiatalkorúakat, családokat, munkanélkülieket, időseket, szenvedélybetegeket, hajléktalanokat, fogvatartottakat és pártfogó felügyelet alatt állókat, nemzeti és etnikai kisebbségeket, fogyatékossággal élőket. Az egyesület 2004 óta tart az iskolákban különböző prevenciós előadásokat (drogprevenció), és rendhagyó osztályfőnöki órákat. Ezeknek az előadásoknak a keretein belül különös gondot fordítunk a helyes önismeret és önértékelés, a jellemnevelés, kommunikáció, konfliktuskezelési, egészségvédelmi (drogprevenció) ismeretek átadására. Célcsoport, klienskör részletes bemutatása: 1.) CSALÁDOK: A célcsoportunkba tartozó családok sok olyan problémával küzdenek, amelyek jelentősen rontják az életminőségüket. E problémák, általában hosszabb időn keresztül fennállnak és a családok nem találják rá a megoldást, úgy érzik, ördögi körben vannak. Az akcióterületen élő családok jelentős része szociális hátrányokkal küzd, amelyek közt az anyagi jellegű problémák vezetnek. • Az családok jelentős részének a természetes támogató hálója hiányos. A szülők szülei még aktívak a munkaerő-piacon vagy vidéken élnek, esetleg rossz az egészségi állapotuk és ezért számíthatnak kevésbé rájuk gyermekeik. A lakókörnyezetből jellemzően a városba ’ingáznak’ a dolgozók, számukra alvóvárosnak számít Tégláskert, Epreskert és Boldogkert (a munkahellyel bírók jóformán csak aludni járnak haza). Mivel szinte csak kertes ház van ezen területen, így a játszótéri közösség sem tud kialakulni, hiszen a kisgyermekes édesanyáknak a levegőztetést megoldják a saját udvarokon. Ezen tényezők miatt a családok aktív rokoni kapcsolatai szegényesek, baráti körük szűk. Ez a beszűkült kapcsolatrendszer okozza, hogy nem tudják a gyermeket kire hagyni (a fizetett baby-sitterre nincs pénzük), ügyintézés, vagy akár a szülők saját programja esetén. Ez újabb pszichés terhet ró a szülőkre. Nem jut idő és tér saját regenerálódásukra. A másik hátránya a beszűkült kapcsolatrendszernek, hogy nehezebben áramlanak a fontos információk. Ez az információs hiányállapot gyakran anyagi veszteséget is jelent. • A kisgyermeket nevelők –általában- nők gyed és gyes idején nagyon eltávolodnak a munkaerő-piactól. Az édesanyáknak megváltozik a napi és heti ritmusuk, az öltözködési szokásaik, érdeklődési területük, fizikai/pszichés állapotuk romlik. A munkaterületük változhat, fejlődhet, munkatársaik, felettesük cserélődik, a munkaterületéhez kapcsolódó szakzsargon bővül, nem használt tudásuk erodálódik, betanult mechanizmusaik fellazulnak. Mindezeket felismerve önbizalmuk csökken. További probléma, hogy a munkáltatók általában sztereotípiákkal élnek a kisgyermes anyák irányába (az édesanya folyton táppénzen lesz, túlórát nem tud vállalni, flexibilitása csökken). • A munkahely és család relációban a következő mindennapi nehézségként jelentkezik a szülőre eső leterheltség: munkából, óvodából, iskolából való hazaérkezés után még meg kell nézni a gyermek leckéjét, törődni kell a háztartással, az esti rutinok (fürdés, fekvés) lezongorázását kellene beleszorítania a 17 vagy 18 órától 20 vagy 21 óráig tartó idősávba. • A családok egy részének kommunikációs szintje, készsége, módszere nem elégséges a problémamentes, konfliktusmentes életvitelhez. A párok, szülők – gyermekek alig beszélgetnek, az egymásra fordított minőségi idő minimális. A mindennapi stresszt, pszichés megterhelést nem tudják megfelelően levezetni, gyakran egymáson csattan az összegyűjtött feszültség. • A sok-sok probléma mellett, a családok tagjai nem vesznek részt a regenerálódásukat elősegítő hasznos közösségi szabadidős tevékenységekben. (Ennek oka lehet anyagi, vagy a családi szocializációból eredő). Nehéz körükben e tekintetben szemléletváltást elérni. Akár a szocializációnak, akár egyszerűen csak az információhiánynak tudható be, de a segítő szolgáltatásokkal szemben nagyfokú sztereotípiákkal rendelkeznek a családok, szülők, fiatalok. Sajnos még mindig általános nézet, hogy pl. pszichológus, vagy más szakember segítségét azért nem veszik igénybe, mert félnek, hogy megbélyegzi őket a társadalom. 2.) FIATALOK: a fiatalok körében negatív társadalmi folyamatok okoznak problémákat, melyek a következők: • Elmagányosodás. Oka: internet-kultúra erősödése, család és az intézmények integráló szerepének csökkenése mellett a harmadlagos szocializációs terepek /ifjúsági közösségek/ nem működnek, hiszen a fiataloknak mindössze 1,5 %-a tölti közösségi helyeken a szabadidejét, a fiatalok kapcsolatépítéshez, közösségteremtéshez szükséges képességei (kommunikációs, alkalmazkodó, együttműködő, tolerancia, stb.) fejlesztését nem, vagy csak részben tudják felvállalni a fiatalok oktatását végző intézményrendszerek. • Társadalmi kirekesztődés. Melynek oka lehet a diszkrimináció (romák, fogyatékosok, stb. irányában), vagy akár anyagi helyzet. • Deviáns magatartásformák (drog, alkohol, szenvedélybetegségek, bűnözés, stb.) terjedése. Okok: A média közvetíti e negatív mintákat és számos esetben divattá teszi, családi minták hatása, kortárs csoport közvetít negatív mintákat, vagy egyszerűen csak ez tűnik a legegyszerűbb problémamegoldásnak az iskolai kudarcok, szegénység, kirekesztettség, okozta kilátástalansággal, stresszel szemben És e problémákkal szemben ott áll a fiatal, aki nem rendelkezik megfelelő védekező képességgel, stratégiákkal a fenti negatív hatások kivédésére, mert: nincs stabil kialakult értékrendje, nincs stabil támogató háttere, nincsenek pozitív minták, arra vonatkozóan, hogy hogyan is lehetne másképpen kezelni a problémákat, nincsenek olyan preventív technikái, melyek megelőzik a problémák hatványozódását, halmozódását, nincs információjuk, hova fordulhatnának segítségért. 3.) MUNKANÉLKÜLIEK: Debrecenben élő alacsony iskolai végzettséggel, vagy nem piacképes szakmával, vagy mentális problémákkal rendelkező munkanélküliek, akik önállóan hosszú ideje nem tudtak állást találni. Vannak köztük regisztrált munkanélküliek, inaktívak, munkanélküli ellátásban nem részesülő regisztrált álláskeresők, aktív korú megváltozott munkaképességűek, GYES-en lévő nők, munkatapasztalattal nem rendelkező pályakezdő fiatalok. Felméréseink alapján célcsoportunk elhelyezkedési esélyeinek gátjait az alábbi problémák jelentik:  Aluliskolázottság, alacsony iskolai végzettség;  Információk hiánya a hivatalos ügyek elintézéséhez (ehhez hozzájárul a készségek meglétének hiánya, a funkcionális analfabetizmus, valamint a tájékozatlanság);  Képzések hiánya;  Munkavállaláshoz szükséges kompetenciák hiánya;  Álláskeresési technikák nem megfelelő alkalmazása;  Nehezen mobilizálható munkaerő;  Motiválatlanság, mely összekapcsolódik a tartós munkanélküliséggel együtt járó depresszív lelkiállapottal, valamint reményvesztéssel;  Munkalehetőség hiánya;  Hosszú idejű otthonlét –tartós munkanélküliség, vagy GYES-en töltött hosszú idő- miatti kizökkenés az álláskeresés, vagy a munka világából. Programjaink keretében a fenti problémák kezelésében nyújtunk segítséget célcsoportjaink számára. A BIT Egyesület tevékenysége tehát rendkívül sokszínű, a társadalom életének meghatározó szegmenseit érinti. Az Egyesület kiemelkedően közhasznú jogállásának megfelelően hatékony munkát fejt ki a szociális tevékenység terén, pl.: egyéni tanácsadás, családsegítés, időskorúak gondozása, munkanélküliek támogatása, gyermek- és ifjúságvédelem, nevelés, oktatás, képességfejlesztés, kulturális tevékenységek. Célunk a hátrányos helyzetű csoportok támogatása és társadalmi integrációjuk segítése, előmozdítva az esélyegyenlőség elvének megvalósítását, valamint egy gazdaságilag erős, hosszú távon is működőképes társadalom kialakítását. Hosszú távú céljaink között szerepel szociális szolgáltatási központ kialakítása, amelynek megvalósítása érdekében már több lépést tettünk. Korábbi európai uniós és hazai támogatottságú programjaink keretében halmozottan hátrányos helyzetű, iskolarendszerből lemorzsolódott, illetve az iskolában rosszul teljesítő, kriminalitás határán mozgó, nagy arányban állami gondozott, illetve (nagy)családban élő, de szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok, továbbá, 18-55 éves munkanélküli személyek, fogyatékos gyerekek és roma személyek számára biztosítottunk szolgáltatásokat.

Adószám:
19118466-1-09