3X3

Az AppArt Egyesület magját a 2005-ben létrehozott MáSzínház társulatának értelmi fogyatékossággal élő fiatal felnőttjei, önkéntes segítők és színházi szakemberek alkotják. 2016 óta a foglalkozásainkra járók száma, és így a foglalkozástípusok száma is megtriplázódott, és idén nyár elején vált bizonyossá: három új előadás létrehozására kaptunk pályázati támogatást! Így nőttük ki addigi szállásadónk, a Jurányi Ház kapacitásait. Augusztusban a MáSzínház a Wesselényi utca 73. szám alatt talált új, saját otthonra, amit az egyesület után AppArtnak neveztünk el. Két terem, öltöző, kis raktártér és egy irodahelyiség boldog lakóivá váltunk. Itt indult el a heti 12 foglalkozás, 114 résztvevővel.

Bár kedvezményes bérleti díjat állapították meg számunkra az épület tulajdonosai, a fenntartási és működési költségeink minden meglévő, rendszeres forrásunkat lekötik. A tér berendezési tárgyait, mint asztalok, székek, hűtőszekrény, polcok, nagyszerű emberek, barátaink adományainak köszönhetjük.

JÖN AZ ELSŐ BEMUTATÓ SAJÁT SZÍNH...

December 20-án mutatjuk be első idei új előadásunkat, Apák fiai címmel. Azonban a kapott támogatásból új színháztermünket nem tudjuk kialakítani, ehhez kérjük a te hozzájárulásodat!

Az induláshoz szükségünk van egy hosszú távon jól és mobilisan használható színházi lámpaparkra, valamint a korábban nem előadó-művészeti célra használt terem feketére festése.

A világítástechnika és a festés, vagyis a korszerű színházterem kialakítása 420.000 Ft-ba kerül, amit előfinanszíroztunk, de szükségünk van erre az összegre jövő évi működésünkhöz, a következő előadások színpadra viteléhez! Segíts nekünk ebben!

EGYÉBKÉNT MIT CSINÁLUNK? MÁS SZEREPET ADUNK.

Drámajátékaink az emberépítést célozzák, feladatuk a személyiségformálás, a közlés és a kapcsolatfelvétel megkönnyítése. A dráma szó jelentése: tenni, cselekedni. Jelentéséből következik, hogy aktív részvételt, cselekvést követel minden játékostól. A résztvevők passzív szemlélőből aktív, a történéseket maguk alakító, változtató játékossá válnak. Egy olyan szerepbe lépnek, amelyben másképp láthatja őket környezetük, és önmagukról alkotott képük is összetettebbé válik. Saját önkifejezési módjukkal képessé válnak a társadalom felé is kommunikálni, amit érdemes, sőt fontos tudni róluk.

Kifejezetten meglepett az, hogy a hátrányosabb helyzetű szereplők is bátran kiálltak elénk és megmutatták azt, hogy mennyire tehetségesek. Ezzel a programmal nemcsak egy felejthetetlen élménnyel lehettem gazdagabb, de jobban megismerhettem és betekintést nyerhettem azoknak az embereknek a mindennapjaiba akik egy kicsit másképp gondolkodnak és élik életüket.

/KépMás – Próbálom túlkiabálni magam című előadásunk egyik diáknézője/